Elisabeth Wittelsbach

Erzsébet Amália Eugénia, gyakori becenevén Sisi[1] (München, 1837. december 24. ? Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. Kora egyik legszebb asszonyának tartották. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy

Gyermekkora

 

Erzsébet bajor hercegnő ? teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach ? Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő nyolc gyermeke közül harmadikként született, egy foggal a szájában, ami a bajor néphagyomány szerint rendkívüli szerencsét jelent. Szülei unokatestvérek voltak. Apja, Miksa József herceg a Wittelsbach-ház szerényebb, nem uralkodó, Pfalz-Birkenfeld-Gelnhausen oldalágából származott (címzése Herzog in Bayern).

Hét testvéréhez hasonlóan az udvartól távol, Münchenben és nyaranta a családja birtokában lévő Possenhofen kastélyban nőtt fel. 1853-ban elkísérte édesanyját és nővérét, Ilona hercegnőt Bad Ischlbe, Zsófia Friderika főhercegnéhez (aki anyai nagynénje volt), hogy találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József császárral, akit Ilona hercegnő férjéül szántak. Ferenc József azonban Ilona helyett Erzsébet hercegnőt választotta. Eljegyezték egymást és 1854. április 24-én este hét órakor Bécsben összeházasodtak. A házasságot celebráló bécsi püspököt 70 pap segítette a szertartáson, beszédes természete miatt a püspököt ?Plauschernek? (fecsegőnek) is nevezték

A császári udvarban 

A megismerkedés és az esküvő között eltelő egy évben Erzsébetnek rengeteget kellett tanulnia. Neveltetésében és képzésében hatalmas hiányosságok voltak, hiszen nem szánták trónra, a legkevésbé a Habsburg Birodaloméra. Az egyik legfontosabb Ausztria történelme volt, melyet Majláth János magyar gróf, történettudós tanított neki. Emellett tőle hallott először magyar szót, sőt magyar verseket is, bár a nyelvet ekkor még nem beszélte. Erzsébet évekkel később is elismeréssel beszélt tanáráról. Megtanulta ugyan a társasági illemet, azonban Európa egyik legkonzervatívabb udvarának merev etikett-előírásait nem tudta és nem is akarta elfogadni. Anyanyelvén, a németen kívül még angolul és franciául és csehül is beszélt, ám franciatudását sok kritika érte és soha nem sikerült igazán megszeretnie ezt a nyelvet. (Magyarul és újgörögül csak a későbbi években tanult meg.)

Az ifjú császárné bécsi tartózkodásának első napjától kezdve boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú bécsi udvarban, amit Erzsébet számára anyósa, Zsófia főhercegné testesített meg. Férjével keveset lehetett együtt, hisz lefoglalták a mindenkori államügyek.

Az alig 16 évesen asszonnyá lett Erzsébet igen korán teherbe esett. 1855. május 5-én szülte meg első gyermekét, Zsófiát, majd 1856. július 12-én Gizellát. Anyósa, Zsófia a gyermekek szobáját anyjukétól távol, a saját lakosztálya mellett jelölte ki, amely a Hofburg másik szárnyában volt, így ha Erzsébet látni szerette volna gyermekeit, az egész épületen keresztül kellett mennie. Emellett sosem maradhatott egyedül leányaival, mindig jelen voltak a főhercegné udvarhölgyei; a nevelésükbe pedig egyáltalán nem szólhatott bele. A császár anyja túl fiatalnak tartotta a tizenéves Erzsébetet a gyermekek neveléséhez, ő pedig ezt egyrészt anyósa rosszindulata jeleként értelmezte, másrészt fokozta kisebbrendűségi érzését.

1857-ben, magyarországi útjuk alkalmából Erzsébet kierőszakolta, hogy a kislányokat is magukkal vihessék. A már Bécsben is gyengélkedő idősebb kislány, Zsófia Budán súlyosan megbetegedett, és néhány nappal később, május 29-én tífuszban meghalt. Ennek hatására Erzsébet a továbbiakban szinte ?lemondott? gyermekeiről. 1858. augusztus 21-én született meg a régóta várt trónörökös, Rudolf koronaherceg, de Erzsébet udvarban elfoglalt helyzetén már ez sem tudott segíteni.

Házassága kezdett tönkremenni, részben anyósa és az udvar befolyása, részben Erzsébet és Ferenc József eltérő életfelfogása és egyénisége miatt. A császárnén, aki gondjai elől már házassága első éveiben is magányba és betegeskedésbe menekült, 1858-ban rejtélyes betegség vett erőt. Ebben valószínűleg nagy jelentősége lehetett a kislánya halála miatt megromlott idegállapotának is. Orvosa levegő- és környezetváltozást tanácsolt neki. 1859-ben elhagyta a császárt és elutazott. Több hónapot töltött Madeirán és Korfu szigetén ? ahol megismerkedett egy magyar testvérpárral, Hunyadi Imre gróffal és Lili húgával. Ez alatt a rövid idő alatt tőlük kezdett el magyarul tanulni. Ezután Velencébe ment tovább, hogy egyedül lehessen.

Folytatás az élete 2 menüpontban.

 

 

Oldalmenü
Naptár
Szavazás
Szerinted Erzsébet királyné szép volt?
Ő volt a legszebb!
Elég szép volt.
Szép volt.
Elment.
Nem volt olyan szép.